Ősi község története
Várpalota szomszédságában, a Péti patak a Séd-Nádorcsatorna, s a Séd-Malomcsatorna által körülvett területen található Ősi, melyet már a bronzkor embere is lakott. Erről tanukosdnak a ’60-as években a falu határában talált leletanyagok. Területe a honfoglaláskor Eöse vezér birtoka lett, akiről a nevét kapta. 1009-ben István király a veszprémi püspökségnek adományozta. 1082-ben Villa Euse a falu neve. 1430-ban a falu neve Ewsy, 1469-től egy rövid időre mint Poss Ewsy már Fejér vármegyéhez tartozott. 1474-ben azonban újból a veszprémi püspök fennhatósága alá csatolták a király akaratából, mivel a püspök birtokainak nagyobb része ebben a megyében volt. A török időkben Ősi (1564-ben Hessy, 1572-ben Essy, 1576-ben Ossy, 1581-ben Eoschy) sokat szenvedett főleg Palota végvár közelsége miatt. Hol az egyik, hol a másik sereg sarcolta meg. Többször elnéptelenedett. 1685-re négyötöde puszta. Külön adózott a török szultánnak és a török földesúrnak. Palota kapitánya – az urbáriumon felül súlyos adókat, szolgáltatásokat és bírságokat rótt fel a jobbágyokra.
Ősi a google mapsen
Ősi Község a wikipédián
A pestis 1578-ban 11 telek népét pusztította el. A hadak a lakosság egy részét elhurcolták. Sokan elestek a harcokban, vagy más vidékre menekültek. A hűbérurak többször idegen népekkel telepítették be a községet. Két vallási felekezet alakult ki? Római katolikus és református. Az évszázadokig tartó vallási villongásoknak az egész falu kárát vallotta. A község lakóinak jelentős része már a XVI-XVII. században vallási alapon is szembefordult a püspöki uralommal, és az 1800-as évek közepére a lakosságnak több mint 75%-a a református vallásra tért át. Katolikus cselédeket az 1680-as években a Devecseri járás területéről toborzott a veszprémi püspökség. Mindkét felekezetnek anyaegyháza volt. A katolikus anyaegyházat 1717-ben szervezték meg. Katolikus iskolája már 1771-ben igen réginek számított 1802-ben az iskolát a nép tartotta fenn, az uraság legfeljebb anyagot adott. Kopácsi püspök lebontotta azt a középkori templomot, amit még Bíró Márton látott el felszereléssel és Szent Anna oltalmába ajánlotta. Ennek helyére emelte a mai impozáns egyházat, Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelve 1837-1841 között. Ezen új templom méretei 32 x 14 méter, s barokk stílusban épült, mint ahogy a plébánia is. Ezt a parókiát 1715-ben restaurálták.
