d dxh dh dtsh d
dhdhd
dhjdfh
dtdt
ds d dh dh dthdt

Segélyhívások

107

105

104

 

112

Jelenlegi hely

Címlap

Ősi területi, földrajzi, gazdasági sajátosságai

Nyomtatóbarát változatEmail

Ősi község Veszprém megyében, Veszprém és Fejér megye határán, a Kelet-Bakony lábánál elhelyezkedő Sárrét északi részén található. Területe 3587 hektár, ebből belterület 192,5  hektár, a külterület 3394,5 hektár. Veszprém megye kistérségi beosztását tekintve Ősi Várpalota térségéhez tartozik. A várostól való távolsága 7 km. A település jelenlegi arculata a ’80-as évek végére alakult ki.



A II. Világháborúban jelentős károkat szenvedett. A falu határától nem messze húzódott a Margit-vonal, amit a németek óriási erőkkel védtek, ugyanis a közeli Pétfürdő számottevő üzemanyag-forrást jelentett. A szövetségesek szőnyegbombázásai során a falu és a duzzasztómű – a millenniumra épült olasz tervezők munkája alapján, s 650 hektárnyi terület öntözését oldotta meg, átadásán maga Erzsébet királyné is jelen volt – szinte teljesen megsemmisült.  Az 1945-öt követő évtizedekben a környéken több országos viszonylatban is jelentős beruházás történt: a Péti Nitrogénművek újjáépítése, az inotai hőerőmű és kohó építése. Mindezek nagy hatással voltak a község életére. Míg a háború előtt a lakosság 30%-ka élt az iparból, 1980-ban már 60%-a. A településfejlesztés keretében kultúrházat és könyvtárat építettek, majd nyolc tantermes iskolát, orvosi rendelőt, pedagógus- és orvosi szolgálati lakásokat, napközi otthont és több üzletet. Új falurész épült. Teljes egészében beépült a Ságvári Endre utca, és kiépült új utcája a Kert-köz. Az 1980-as évek közepén került kiépítésre az ivóvíz vezeték rendszer. A ’90-es évek közepén a földgáz vezeték rendszer, majd a földkábeles telefonhálózat valósult meg.

A környék nagyüzemei kapcsán Várpalotát és térségét az ország egyik legnagyobb mértékben szennyezett régiójaként tartják számon, ahol a tájhasználat során bekövetkező környezeti károsodásoknak szinte minden válfaja megtalálható. Ezért a kormány a ’90-es évek elején kidolgozott egy, a régióra kiterjedő komplex környezetvédelmi rehabilitációs programot, amely kommunális és ipari alprogramra oszlik. Mindezt a japán kormány  hosszú lejáratú hitelekkel  támogatta.  A kommunális programba bekapcsolódhatott Ősi is, szennyvízelvezetési és tisztítási rendszer kiépítését célzó beruházásával.  Így elmondható, hogy  ’90-es évek második felében második felében kiépült a teljes infrastruktúra.

Ősi községben a lakások száma 732, ebből önkormányzati bérlakás 5. A lakások 95% vezetékes ívó vízzel ellátott, 90 %-ában vezetékes gázzal fűtenek, s a lakásállomány 70%-áról elmondható, hogy rácsatlakozott a szennyvíz  csatorna rendszerbe. A belterületi utak 100%-a burkolt, illetve portalanított.

A lakosság megélhetését  a Várpalota és annak környékén lévő ipari üzemek biztosították:  a Péti Nitrogénművek, az Inotai Alumíniumkohó, az Inotai November 7. Hőerőmű és a Veszprémi Szénbányák Várpalotai Üzeme. A ’80-as évek végén a gazdaság átalakulásával a munkanélküliség különösen nagy mértékben érintette a közösséget. A fent említett üzemekben dolgozók jelentős részét bocsátották el.  A városi létforma drágasága, a megszűnő ipari nagyüzemek, a jelentős létszámleépítések a rohamosan növekvő munkanélküliség arra késztették az ott élő embereket, hogy olcsóbb megélhetési lehetőségeket keressenek. Ősi fejlett infrastruktúrájával, olcsó családi házaival, kertgazdálkodási lehetőségeivel, egyik céltelepülésévé vált a Várpalotáról anyagi okok miatt elköltözőknek.

A községben élők számára új munkalehetőségek nyíltak a Székesfehérvárra, illetve Veszprémbe települt nagy multinacionális cégeknél. Itt kell megjegyezni, hogy Ősi község mindkét megyeszékhelytől egyaránt 25-25 km-re fekszik.

Ősi községben ipari tevékenységet két üzemben folytatnak. Ezek a Vár-Sirály Kft. és a Metáltec 2001.Kft. Itt fémipari tevékenységet folytatnak. Az alkalmazottak döntő többsége helyi lakos. Ősi Tárház Kft. Gabonaraktározási tevékenységet folytat.

A községben100%-ban egyéni vállalkozási formában 16 kereskedelmi egység (élelmiszer bolt,  hús bolt, ruházati bolt,  virág, ajándék bolt, tápbolt) és 7 vendéglátó ipari egység található. A szolgáltató és kereskedelmi szektorban 118 vállalkozó tevékenykedik.

Az egykori Jó Szerencsét Termelőszövetkezet jogutódja a Palota Mező Kft tehenészeti telepet tart fenn, ahol zömmel helyi lakosokat foglalkoztatnak.

A lakosság számára fontos jövedelem-kiegészítő forrást jelent a háztáji gazdálkodás. A termőföldek átlagosan 25 aranykorona értékűek. A művelt területek aránya magas 82%. A kalászos gabonafélék a termőföldek 32%-át foglalják el, a hagyományos értelemben vett kapásnövények (kukorica) 25%-ot, a fennmaradó szántóterületen egyéb takarmánynövényt termesztenek. Ősi Dél-keleti  magasabb és kedvezőbb talajadottságú területén fekszik az ún. Szőlőhegy, ahol főként hagyományos művelésű szőlőkultúrákat telepítettek.

A volt TSZ földek privatizációja után egy kis csoportnak módja nyílt a korábbi háztáji gazdálkodásának kiszélesítésére. Őstermelőként most néhány községi lakos számára a növénytermesztés megélhetést nyújt, bár a terméshozam és a gépesítés színvonala  alacsony.

2017. május 24. Eszter napja van

Naptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
 
February 2011